A fordított adózás az áfacsalások megakadályozása érdekében került bevezetésre. A fordított adózás lényege, hogy az általános forgalmi adót nem a teljesítésre kötelezett eladó, hanem az adóalany vevő fizeti meg.

Az áfacsalás szintjei

1980-ban az OECD Pénzügyi Tanácsa kiadott egy jelentést „Adó alóli kibúvás és elkerülés” címmel, amelyben leírta, hogy milyen jogi és igazgatási teendője lenne a tagországoknak az adóelkerülés elleni küzdelemben. Az OECD egy „ad hoc” Szakértői Bizottsága az adóegyezmények és az adóigazgatási együttműködés szerepét hangsúlyozta.

Az áfacsalások annyira gyakorivá váltak az elmúlt évtizedek alatt, hogy már három különböző fokozatát különböztetik meg:

• KEZDŐ SZINT

Az eladó (kereskedő) eladja a terméket és felszámítja az adót a vásárlónak. A bróker továbbértékesíti a terméket és a második vásárlónak felszámított adóból levonja a hiányzó kereskedőnek kifizetett adót. A hiányzó kereskedő azonban, amint azt a neve is mutatja, nem fizeti be az adót az államnak.

• HALADÓ SZINT – közösségen belüli hiányzó kereskedő csalás, avagy körhintacsalás

Az Európai Unión belül a termékek fogyasztását abban a tagállamban adóztatják, amelyikben a fogyasztás megtörténik, ha tehát a termékeket egyik tagállamból a másikba exportálják, az exportőr tagállama visszatéríti az exportőr részére azt a hozzáadottérték-adót (áfát), amelyet a korábbi eladók, ill. továbbértékesítők belföldön felszámítottak a részére. Ezáltal a termék az exportőr országa által felszámított hozzáadottérték-adó (áfa) nélkül kerül átszállításra. Ez a rendszer azonban könnyedén kijátszható.

A hiányzó kereskedő eladja a terméket és felszámítja az adót a brókernek. A bróker továbbértékesíti a terméket egy ún. csatorna társaságnak, amely az Európai Unió másik tagállamában rezidens, és visszaigényli az adót. A termékexportot követően a termék a csatorna társaságon keresztül továbbértékesíthető a hiányzó kereskedő részére, majd később a hiányzó kereskedő által újra a bróker részére (körhintacsalás).

A csalás továbbfejlesztett változata, amikor ún. puffer társaságokat illesztenek a hiányzó kereskedő és a bróker közé, azért, hogy a közvetlen kapcsolatot megszüntessék, amely az összejátszás gyanúját kelthetné.

hirdetés

• PROFI SZINT – keresztértékesítés

A hiányzó kereskedő eladja az első terméket és felszámítja az adót az első brókernek. A bróker továbbértékesíti a terméket az első csatorna társaságnak, amely az Európai Unió másik tagállamában rezidens, azonban nem igényli vissza az adót, hanem importál egy második terméket egy második csatorna társaságtól, majd továbbértékesíti a terméket és felszámítja az adót a második brókernek. Az első brókernek nem kell a második brókertől kapott adót az államnak befizetnie, mivel levonhatja abból az első exportértékesítés után visszaigényelhető adót. A második bróker exportálja a második terméket a második csatorna társaságnak és visszaigényli az adót.

A keresztértékesítés előnye a “normál” körhintacsaláshoz képest az, hogy ebben az esetben kettő darab (vagy több) kör van és az egyik kör jogilag tiszta, mivel nincsen benne hiányzó kereskedő. Puffer cégek segítségével a csalók továbbfejleszthetik a rendszert, még jobban megnehezítve a hatóságok számára a bűncselekmény bizonyítását.

Az ilyen szervezett bűnözés esetében az adóhatóságnak rendkívül nehéz megtagadni a visszatérítéshez való jogot, mivel, ahogyan azt az Európai Bíróság az ítéleteiben kimondta, a visszatérítéshez való jog nem tagadható meg, amennyiben a bróker társaságnak nem volt tudomása, vagy nem volt lehetősége arra, hogy tudomást szerezzen, a láncban korábban, vagy később megtörténő ügyletek lehetséges csalárd jellegéről. Tehát amennyiben a bróker társaság nem volt szándékosan, vagy gondatlanságból részese a csalásnak, abban az esetben ártatlan és ezért jogosult az adó-visszatérítésre.

 A körhintacsalás elnevezés azt a folyamatot takarja, amikor az uniós tagországok között szállított áruk után jogtalanul igényelnek vissza áfát. Az elkövetők az unión belüli egységes áfaszabályozásból húznak hasznot, a csaló cégek ugyanis vég nélkül köröztetik a termékeket a tagországok között, és be nem fizetett áfát igényelnek vissza.

Fordított adózás alá tartozó belföldi ügyletek

• építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása
• ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására (ideértve a bontást is) irányul, feltéve, hogy ezek építéshatósági engedélykötelesek
• ingatlan értékesítés egyes esetei
• gabonafélék értékesítése
• hulladékértékesítés
• egyes vas- és acélipari termékek
• felszámolási eljárás alatt álló adóalany értékesítései
• dologi biztosíték (zálogtárgy) értékesítése

Fordított adózás szabályai

A fordított adózás esetén a teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetett ellenérték az ÁFA hatálya alá tartozó ellenértéknek, adóalapnak minősül – azzal a különbséggel, hogy nem az eladó, hanem ebben az esetben az adóalany vevő fogja az ÁFa-t befizetni a költségvetésbe, ezért az adólevonási joghoz kapcsolódó feltételek megvalósulása esetén az adólevonási jog is gyakorolható. Ez azt jelenti, hogy a vevő köteles az ÁFA-t megfizetni, de egyúttal levonási joga is keletkezik a befizetendő áfa tekintetében. (Az Áfa törvény 48. § (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az áfa visszaigénylésénél, az értékesítőnél beleszámít a 4 millió forintos bevételi értékhatárba ezen értékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke.)

Fordított adózás elve: áfa fizetésre a vevő kötelezett, amit előzetes áfa-ként érvényesíthet

Eladó: adómentes
Vevő: adófizetésre kötelezett (fizetendő áfa megállapítása, amit előzetes ÁFA-ként is elszámol)

Fordított adózás (előzetes áfa levonható)

A gazdasági eseménnyel az Áfa törvény hatálya alá tartozó ügylet valósul meg, tehát arról az eladónak bizonylatot kell kiállítania az Áfa törvény szabályainak megfelelő módon. A számla, egyszerűsített számla azonban áthárított adóösszeget nem tartalmazhat - mivel a vevő az adófizetésére kötelezett -, helyette a számlán, egyszerűsített számlán az Áfa törvény 13. § (1) bekezdés 16/d), illetve 17/d) pontja és a 44. § (3) bekezdése szerint utalni kell arra, hogy az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett.Természetesen ebben az esetben is szükséges feltüntetni az adó fizetésre kötelezett adószámát, és ha szükséges a termékek, szolgáltatások besorolási számát is az Áfa törvény 13. § 16/g), 17/f) alapján.

Írd meg kommentben, milyen gondolatokat vagy kérdéseket ébresztett a cikk benned! 

hirdetés