2015. júl 24.

Lakáshitel törlesztés céges pénzből - legálisan!

írta: Csonka Ambrus Ágnes
Lakáshitel törlesztés céges pénzből - legálisan!

lakashitel_torlesztes.png

Fontos változás, hogy a személyi jövedelemadó törvény módosításával már nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, hanem a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősülhet, meghatározott feltételek teljesülése mellett. Ennek köszönhetően a munkáltató akár évi egy millió forinttal is hozzájárulhat az alkalmazottak hiteltörlesztéséhez. 

Nem is gondolnánk, hogy milyen sok vállalkozó követte el azt a hibát, hogy a lakáshitelét úgy fizette, hogy a céges számláról felvette a szükséges összeget, majd befizette a bankba a lakáshitelének törlesztése céljából. A szerencsések megúszták, a kevésbé szerencsések pedig vagyonosodási vizsgálatot kaptak emiatt! Hogy miért? Mert az így felvett összeg is adóköteles jövedelemnek számít. Azonban már erre is van legális megoldás!

A Dél-alföldi régióban egy vállalkozó többek között saját lakáshitelét is cégének „fekete” bevételeiből fizette. A közelmúltban zárult vagyonosodási vizsgálat miatt csaknem 19 millió forint büntetésre számíthat.A magánszemély jelentős nagyságrendben vásárolt ingóságokat, ingatlanokat, továbbá pénzforgalmi számlájára nagy összegben teljesített befizetéseket, melyekre megfelelő fedezettel nem rendelkezett. A házastárssal közös bankszámla vizsgálatakor kiderült, hogy a házaspár érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság jelentős összegeket utalt át a családi számlára, melyekből lakáshitelüket törlesztették. Eközben a gazdasági társaság ezeket az átutalásokat a könyvelésben nem szerepeltette, ráadásul az összegeket korábban ugyancsak számviteli bizonylat nélkül bevételezte a pénztárba.A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint jövedelemnek minősül a magánszemély bármilyen címen és formában megszerzett bevételének egésze, költségekkel csökkentett része, vagy meghatározott hányada. A gazdasági társaságtól a magánszámlára utalt és onnan a lakáshitel törlesztésére felhasznált összegek a magánszemélyek adózatlan egyéb jövedelmének tekinthetők.A vagyonosodási vizsgálat eredményeként a NAV a 10 millió forintos adóhiányon túl, további 9 millió forint bírságot és pótlékot is megállapított.
(forrás: http://nav.gov.hu/nav/regiok/del_alfold/delalfold/aktualis/lakashitel.html)

2014. árpilis 4-én hatályba lépett a rendelet, miszerint adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás adható:

  • belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez,
  • belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítéséhez,
  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szerint meghatározott korszerűsítéshez,
  • munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén,
  • lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez.

Adómentes támogatás értékhatára

A munkáltató ötévente a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát adhatja adómentesen, de legfeljebb 5 millió forint erejéig.
Az értékhatár megállapításánál a folyósítás évét megelőző 4 évben a munkáltató vagy korábbi munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is figyelembe kell venni.

Feltételek

A támogatás akkor felel meg az adómentesség feltételeinek, ha:

  • A támogatást hitelintézet, kincstár közreműködésével a jogszabályban meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-ig igazolást állít ki a munkáltató részére. Tehát a céges számláról magán számlára közvetlenül NEM utalható!
  • Az ingatlan-nyilvántartás szerint a munkavállaló valamilyen arányban tulajdonjogot és/vagy haszonélvezeti jogot szerzett azon a lakáson, amellyel összefüggésben a támogatást kapta.
  • A támogatással érintett ingatlan szobaszáma nem haladja meg a Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. (Pl. egy 3 fős család nem kaphat támogatást egy 6 szobás ház megvásárlására.)
  • A munkavállaló legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31. napjáig, lakás építéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31. napjáig átadja a munkáltatónak vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak a jogszabályban meghatározott okiratokat, bizonylatokat. 

 A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma:

  • 1-2 együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
  • 3 együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
  • 4 együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
  • Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.

A legtöbb vállalkozó cége alkalmazásában áll, így a vállalkozás alkalmazottja, tehát jogosult az adómentes támogatás igénybevételére. Ugyanakkor arra feltétlen ügyelni kell, hogy a vállalkozás pénzforgalmi számlájáról közvetlenül nem utalható a támogatás a magánszámlára, csak hitelintézeten vagy kincstáron keresztül.  

 

Szólj hozzá

lakáshitel hitel törlesztés