Az alábbiakban Magyarország vállalkozói szférája kerül bemutatásra az elmúlt 5 teljes üzleti év vonatkozásában, azaz a 2010-től 2014-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából származnak. 

A magyar vállalati szféra 

A gazdasági szerkezetváltást és legfőképp az új struktúrájú növekedés finanszírozását jelentős mértékben a külföldi működő-tőke befektetések biztosították Magyarország számára az elmúlt évtizedekben. Ezek a pénzforrások leginkább a nagyvállalati szférába irányultak a multik megjelenésén keresztül. (A világ ötven legnagyobb vállalatából több mint negyven leányvállalatokat hozott létre Magyarországon a nagyvállalati privatizáció és zöldmezős beruházások kombinálásával.) Az ezúton létrejövő korszerű, versenyképes termelési kapacitások szervesen beépültek a nemzetközi vállalatpiramisokba, termék- és értékláncokba, viszont sokkal kevésbé „szervesültek” a magyar gazdaságba, a magyarországi vállalati, regionális hálózatokba. A multinacionális cégek (valamint a világgazdasági méretekben közepesnek számító vállalkozások) magyarországi leányvállalatai mondhatni még szigetszerűen működnek a magyar gazdaságban, mely során termék- és értékláncaikba alig épülnek be a magyarországi partnercégek, beszállítók, szolgáltatók. Beszerzéseik legfőbbképp importra épülnek, beszállítói hálózatuk alapvetően nem magyarországi cégekből áll. A magyar kis- és középvállalati szektor, valamint a multik magyarországi termelőkapacitásai között a lehetségesnél és kívánatosnál jóval alacsonyabb volumenű és alacsonyabb szintű a kapcsolat. Ennek egyik oka az, hogy a nagy cégek beszerzői a magyar beszállítóktól természetszerűleg ugyanúgy elvárják a minőségi követelmények, a szállítási határidők betartását, a szállítások 60-90 napos előfinanszírozását, a hatékonyság folyamatos növelését és az innovatívitást, mint a világ bármely más részén. A gazdaság igen jelentős részét kitevő kis- és középvállalatok közül ma azonban csak kevés képes e feltételeknek megfelelni és a nagy cégek akár másod-harmadkörös beszállítói közé „felküzdeni” magát.

Regisztrált vállalkozások száma

Az elmúlt két évtized alatt a kis- és közepes méretű vállalkozások az érdeklődés központjába kerültek, miután számos kutatás alátámasztotta jelentőségüket a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az innovációk esetében egyaránt. Napjainkban a magyar KKV-k foglalkoztatják a versenyszféra alkalmazottainak több mint 70%-át és a GDP közel felét állítják elő, emellett ők adják az export harmadát. Ugyanakkor a magyar kkv szektor versenyképessége nemzetközi és Európai Uniós összehasonlítás szerint is rendkívül gyengének mondható. A szektor fő problémái a túlzottan elaprózódott méretstruktúra, a középvállalatok hiánya, az alultőkésítettség és az alacsony szintű innováció. Ezeket a nehézségeket összegezve, a versenyképességi problémák mellett gyakran megfogalmazott az alacsony szintű, a lehetőségeket nem kihasználó növekedés is.

1. ábra: Regisztrált vállalkozások száma Magyarországon

Mint ahogy a 1. ábra szemlélteti, Magyarországon évről évre növekszik a regisztrált vállalkozások száma. A vizsgált időszak első évében, azaz 2010-ben 1 606 638 vállalkozás szerepelt a hivatalok nyilvántartásában, majd ez a szám 2014-re 1 703 726 vállalkozásra növekedett. Ugyanakkor a vállalkozások számának növekedése nem számottevő, mivel jellemzően 1 százalékos növekedés tapasztalható éves szinten. Ettől csak a 2011. év volt eltérő, mikor az előző évhez képest 3 százalékkal növekedett a regisztrált vállalkozások száma. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2008 őszén megjelenő globális gazdasági- és pénzpiaci válság során szinte egymás után zártak be az üzletek, így a 2011-es nagyobb növekedés annak is betudható, hogy a gazdaság stabilizálódott, így az újonnan megalakuló üzletek tulajdonosai között nagy számban találhatóak olyanok, akik a korábban megszűnt vállalkozásukat szeretnék újra beindítani.

Új bejegyzésű szervezetek számának alakulása

Míg a KGST ideje alatt Magyarország vállalati szféráját a nagyvállalatok alkották, addig manapság már a kis- és középvállalkozások a dominánsak. Sőt, szinte annyira elszaporodtak a mikro (jellemzően családi) vállalkozások az országban, hogy szinte alig lelhető fel nagyvállalat. Ráadásul az országban megtalálható nagyvállalatok jelentős része külföldi tulajdonban van.

A vállalati szféra elemzéséhez fontos tisztázni, hogy mi számít mikro-, kis-, középvállalkozásnak, illetve nagyvállalatnak.
A vállalkozások közül az minősül kis- és középvállalkozásnak (kkv):

• amelynek maximális foglalkoztatotti létszáma nem haladja meg a 250 főt, és
• az éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy
• mérlegfőösszege a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amely 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

 A kis- és középvállalkozáson belül mikro vállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amely 10 főnél kevesebb munkavállalóval dolgoztat, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta a kis- és középvállalkozások átvették a szerepet a nagyvállalatoktól, az ország méretéhez képest igen sok vállalkozás található meg hazánkban. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy éves szinten hány darab cég került újonnan létrehozásra Magyarországon.

2. ábra: Új bejegyzésű szervezetek száma

Szemben a regisztrált vállalkozások számának növekedésével, az új bejegyzésű szervezetek száma jellemzően csökkenést mutat. Míg 2010-ben 127 509 gazdasági szervezet került megalapításra, addig ez a szám 2012-ben már csak 103 424 darab volt. Ez két év alatt közel 20 százalékos csökkenést jelent.

Ezt követően 2013-ban ismét nagyobb volt a vállalkozói kedv Magyarországon. Az előző évhez képest 9 százalékkal több gazdasági szervezet került bejegyzésre, bár ez a növekedés 2014-ben nem hogy megállt, hanem még kevesebb is volt az újonnan bejegyzett cégek száma 3 százalékkal.

Összességében megállapítható, hogy Magyarországon éves szinten átlagosan 115 ezer gazdasági szervezet kerül megalapításra. Ezek közt egyéni vállalkozás, társas vállalkozás és nonprofit szervezet egyaránt fellelhető.